Ma, böjtmás havának huszonharmadik napján, az estvébe hajló időn megszületett az elhatározás, hogy küldetésünk során mely messzeföldön híres-neves kereskedő portékáját vizsgáljuk majd. A döntés nehéz volt, hiszen nem ugyan oda térünk nyugovóra, ám segítséget nyújtott, hogy az a hely, hol tanulmányainkat végezzük, megegyezik. De hogy ne szaporítsam a fölösleges szót, inkább a lényegre térek, és tájékoztatom méltán izgatott hallgatóságunkat: A választásunk a város egyik jelentős piacterében - melyet egy nagyon régen kihalt, ősi emlős fajról neveztek el, s az egyes számot viseli - található, jobban mondva annak legeslegalsó szintjén végig elterülő hatalmas bazárra esett. E hely híres, s méretei sem csekélyek, így gondoltuk, nem okoz majd problémát a megfelelő mennyiségű zöldség és gyümölcs megtalálása, mely a kitűzött célunk elérésében nem kis szerepet játszik, úgy is fogalmazhatnék, ez mindennek az alapköve, mozgató rugója.
Ezzel én zárom soraimat, és arra biztatom Önöket, hogy ne széledjenek messzire, mert a holnapi napon egy kedves társam számol majd be a nap - illetve a küldetés végrehajtásában jelentős - történéseiről.
Örök hívük és barátjuk:
Lady