2014. március 29., szombat

Kedves Olvasóink!

Ma én jutottam sorra, hogy blogunk egy újabb bejegyzéssel bővüljön. Réka és Adri, már korábban kitért a magyar - nem magyar termékek problémakörére. Számos médiumból halljuk, olvassuk, hogy Magyarországon keressük és válasszuk a hazai árukat. Ezzel ugye támogatjuk a magyar gazdákat, de ezen keresztül az egész magyar gazdaságot is. De honnan is tudhatjuk, hogy mi a magyar? Januárban a piros paradicsom biztosan nem az. Persze a szezon kellős közepén is érdemes szemfülesnek lenni. Lehetőleg minden termék megvásárlása előtt keressünk írásos információt. Már az is siker, ha biztosak lehetünk abban, hogy olyan terméket vásárolunk, amelyet Magyarországon állítottak elő, vagy csomagoltak, még ha az alapanyag külföldről származik is. Ezek előállításához, mindenképpen magyar munkaerőre volt szükség. Mert ugye van magyar csokoládé, de kakaóbab földeket nem fogunk itthon találni!  Első lépésben keressük a vonalkódok  első
három számát (hivatalos nevén: GS1 országprefix). Ha az 599-es számmal találkozunk, már biztosak lehetünk abban, hogy Magyarországon előállított terméket fogunk vásárolni. Ha nem ezzel a számmal kezdődik a vonalkód, akkor is lehet, hogy szükségünk van arra az árura. Ez esetben viszont megtudhatjuk, honnan származik. Minden országoknak külön van egy ehhez hasonló háromjegyű száma. Ezen a linken megtalálhatjuk az egyes országokhoz tartozó GS1 országprefixeket. Akinek sikerült felkeltenem az érdeklődését, annak jó keresgélést, tudatosabb vásárlást kívánok: Janka.

2014. március 26., szerda

Magyar, hazai termékek


magyar termékKedves olvasó!


Mai napra és vagyok a soros, egy újabb bejegyzés írásával. Az áruházlánc kitalálásával még nem tudtunk megegyezni, de folyamatban van! Mai napon a magyar termékek felismerését tárom szemeitek elé és bemutatok pár hazai terméket ami garantáltan magyar és, hogy miért vásároljunk inkább magyar terméket. Kellemes időtöltést kívánok!

1. Keresd a védjeggyel ellátott termékeket, amelyek biztosítanak minket az áru eredetérõl.

2. A csomagoláson feltüntetett gyártó nevébõl, cégformájából lehet következtetni a termék eredetére. Vigyázz! A forgalmazó nem egyenlő a gyártóval!

3. Ha teheted, vásárold meg közvetlenül a termelõtõl a terméket, így elkerülheted a kereskedelem útvesztõit, biztos lehetsz az áru eredetében, minõségében.



pick_szeged Termékek:

  • Pick (Pick Szeged Zrt.)                                                          
  • Gyulai (Gyulai Húskombinát Zrt.)  
  • ovartejSzilágyi (Szilágyi Paprika Kft.)   
  • Fittej (Naszálytej Zrt.)
  • Óvártej (Óvártej Zrt.)  
  • Gazda (Őrségi Kecskefarm)
  • Szarvasi Mozzarella (Szarvasi Mozzare. Kft.)
  • Bükki Sajt (Sándor Tamás) 
  • gyermelyiJásztej (Jásztej Zrt.)
  • Mizo (Sole-Mizo Zrt.)
  • Szentkirályi (Szentkirályi Ásványvíz Kft.)  
  • Aquarius (Aquarius-Aqua Kft.) 
  • Kalocsai (Kalocsai Fűszerpaprika Zrt.)
  • Gyermelyi Tészta (Gyermely Zrt.)
...még többet találhatsz: http://www.magyar-termekek.hu


Miért vásároljunk magyar terméket?
  1. A termékekre elköltött pénzt nem viszik külföldre, hanem az országban marad, így az hosszútávon visszaforog Önhöz.
  2. Az egészségének létfontosságú, hogy hazai égtájon termett minõségi élelmiszert fogyasszon, az idegen csak ront a helyzeten.
  3. Országunk kultúrális és érzelmi fejlõdése csak az egymás közötti kapcsolatok építésével oldható meg. 
További érdekességeket találhatsz ezen az oldalon:
http://magyartermekek.uw.hu

2014. március 25., kedd

Magyar termékek, vagy mégsem?

A mai nap rajtam van a sor, hogy bejegyzést írjak. Mivel még kis csapatunk nem jutott el küldetésünk helyszínére, ezért ma márkákat és gyártókat sorolok fel amiket a köztudat magyarnak hisz, de már nem azok.
  • Sió,  aminek már német a tulajdonosa
  • Győri,  is már amerikai Kraft Foods
  • Pannontej, francia

  • Theodora, a svájci Nestlé tulajdona
  • Koronás Cukor, osztrák
  • Kaiserszlovák
  • Boci csoki, a svájci Nestlé tulajdona
  • Sport szelet, amerikai Kraft Foods
  • Balaton szelet és Szerencsi, a svájci Nestlé tulajdona 
  • Apenta, lengyel
  • Fonyódi Ásványvízhorvát tulajdonban van
A listát olvasva néhányon igazán megdöbbentem, voltak amikről még csak fel sem tételeztem volna... A következő oldalon találjátok a bővebb listát: http://magyar-termekek.hu/nemveletlenul.html
Adri

2014. március 24., hétfő

Mint Lady barátném mondotta volt, kis csapatunk igyekszik teljesíteni a küldetést. Ám komoly akadályokba ütközünk. De remélem, hogy egyszer talán sikerül megoldanunk.
De a az oldalunk témájához visszatérve ma egy kérdésem lenne: Miért drágább a hazai?
Ezt egy okos emberke Dr. Mártonffy Béla megválaszolta, vagy legalábbis próbálta megválaszolni.Idézem:
Ez egy igen összetett kérdés, nehéz röviden választ adni rá, mert egyebek mellett számos szakmai okot is magában foglal. Elöljáróban azonban szeretném leszögezni, nagyságrendi különbség nincs a magyar és az import zöldség-gyümölcs fogyasztói ára között. 
A meglévő árdifferencia legfőbb oka, hogy a magyar termékeket és termelőket sújtó adóterhek rendkívül magasak, gondolok itt elsősorban a 27%-os általános forgalmi adóra. A konkurens országokban a zöldség és a gyümölcs ÁFÁ-ja három és hét százalék között mozog, ami annyira jelentős eltérés, hogy önmagában is magyarázatot ad az árkülönbségre. Emellett számos szakmai és üzletpolitikai tényezőt is meg kell, hogy említsek, mert a magyar fogyasztó az ilyen jellegű információnak nincsen a birtokában. Nem is szükséges túlságosan visszamennünk az időben: az elmúlt év folyamán az Escherichia coli-botrányt követően nagy kínálat jelentkezett az európai piacon, senki sem tudott megfelelő áron eladni, s a tőkeerős országok a marketingstratégiájuk részeként egészen minimális szintre szorították le az áraikat. Miután az európai egységes piacon az áruknak szabad mozgástere van, hazánkba is nyomott áron érkezett be a zöldség és a gyümölcs, ezzel pedig a hazai termelők nem voltak képesek versenyre kelni.
Tovább sorolva az okokat: az alkalmazott technológiának és a hozamnak is jelentős árbefolyásoló hatása van. Például a holland és a spanyol termelők magasabb szintű technológiával tudják előállítani termékeiket. Ezen a téren Magyarország a középmezőnyben foglal helyet, mind a zöldség-, mind a gyümölcstermesztés terén. A hozam pedig értelemszerűen hatással van az árakra. 
Na igen. Ez a nagy helyzet. Aki bővebben kíváncsi az interjúra itt a link: Beszélgetés DR. MÁRTONFFY BÉLÁVAL
Gabi

2014. március 23., vasárnap

Ma, böjtmás havának huszonharmadik napján, az estvébe hajló időn megszületett az elhatározás, hogy küldetésünk során mely messzeföldön híres-neves kereskedő portékáját vizsgáljuk majd. A döntés nehéz volt, hiszen nem ugyan oda térünk nyugovóra, ám segítséget nyújtott, hogy az a hely, hol tanulmányainkat végezzük, megegyezik. De hogy ne szaporítsam a fölösleges szót, inkább a lényegre térek, és tájékoztatom méltán izgatott hallgatóságunkat: A választásunk a város egyik jelentős piacterében - melyet egy nagyon régen kihalt, ősi emlős fajról neveztek el, s az egyes számot viseli - található, jobban mondva annak legeslegalsó szintjén végig elterülő hatalmas bazárra esett. E hely híres, s méretei sem csekélyek, így gondoltuk, nem okoz majd problémát a megfelelő mennyiségű zöldség és gyümölcs megtalálása, mely a kitűzött célunk elérésében nem kis szerepet játszik, úgy is fogalmazhatnék, ez mindennek az alapköve, mozgató rugója.
Ezzel én zárom soraimat, és arra biztatom Önöket, hogy ne széledjenek messzire, mert a holnapi napon egy kedves társam számol majd be a nap - illetve a küldetés végrehajtásában jelentős - történéseiről.
Örök hívük és barátjuk:
Lady

Kedves olvasók.

Úgy tűnik végre sikerült kiválasztanunk a megfelelő áruházat. Remélem hamarosan el is tudjuk kezdeni az árutérképet.
Vivi bejegyzéséhez hozzászólva tényleg olyan rosszak a külföldi termékek? Itt egy link  egy kis zöldség-gyümölcs szennyezettségről. És nem min külföldi. Szerintetek akkor most mi a helyzet?

Gabi

2014. március 22., szombat

Kezdődik!

Kedves olvasóink!


Végre nagy várakozás után elkezdtük a blogolást!

Adri, Gabriella, Hanna,Melinda, Réka és Vivi most belevágunk a blogolás erdejébe.
Feladatunk főleg a szelektív hulladékfelhasználás és az import vagy hazai kérdésének feszegetése lesz.Sajnos még mindig nem tudtunk megegyezni abban melyik áruházláncot vegyük górcső alá az import-hazai témában, de már dolgozunk rajta.

Addig is mondjátok el a véleményeteket az alábbi képről:
Ti is egyetértetek vele vagy nem foglalkoztok a témával?
(az eredeti kép a demotivalo.net -ről származik)

Vivi